9.nap – Nicolas szülinapja (2014.09.26)

A mai napot már nagyon vártam, mert ma este ünnepeljük az egyik francia srác, Nicolas születésnapját, amire én is hivatalos vagyok. Reméljük jól sikerül :)

Ma megint 10-re mentem, Grammatika órám volt, amin a mozgásjelentő igéket ismételtük, majd utána visszamentem a koliba, hogy aludjak egy kicsit (este nagyon rosszul aludtam, mivel Astrid hajnal 4-ig tanult lámpafénynél). 

Aludni nem sikerült, mivel a „felügyelő néni” (дежурная) egymás után 3x kopogtatott, hogy ágyneműcsere van (nem is értem mért nem tudta egyben elvinni, és adni egy másik ágyneműt…). Végül úgy döntöttem, hogy nem alszom, inkább megcsinálom a maradék cukkinis tésztát (annyi tésztát főztem tegnap, hogy egy hadseregnek is elég lenne), ma kifejezetten jól sikerült, kijelenthetem, hogy fejlődik a főzőtudásom ^_^ (elsózni sem sikerült :D)

13 órára vissza kellett mennem az egyetemre, hogy visszakaphassam az útlevelem, amit a regisztráció miatt kértek el. Gondoltam ha már ott vagyok, rákérdezek, mikor és hogyan kapom meg a beígért ösztöndíjat, de természetesen senki nem tudott semmit. Megígérték, hogy hétfőre kiderítik, addig megint csak várjak…

Az „Írott beszéd” óra előtt egy fél órácskát sikerült pihennem a koliban, óra után viszont alig maradt idő bármire is, mert 18 órára beszéltük meg, hogy a többiekkel találkozunk az 5. emeleti konyhában (együtt fogunk főzni).

Az „Írott beszéd” óra előtt egy fél órácskát sikerült pihennem a koliban, óra után viszont alig maradt idő bármire is, mert 18 órára beszéltük meg, hogy a többiekkel találkozunk az 5. emeleti konyhában (együtt fogunk főzni).

Nicolas rendesen felkészült, bevásárolt mindent, ami szükséges, kitalálta, hogy háromfogásos vacsorát készítsünk. Az első fogás francia módra készített tojásos-sajtos előétel volt, ezt mi csináltuk Nicolas-val, Saraval és Verenával az első emeli konyhában.

A második, vagyis a főfogás őszintén szólva fogalmam sincs mi volt, mert annyira nem sikerült jól, de valami rizses, csirkehúsos, répás főétel volt… (ezt Godefroi főzte az 5.-en Manuellel és Astriddal). Mi sütöttük még meg a desszertet is, ami pedig egy csokis süti volt, nagyon finomra sikerült :)

Nagyon jól szórakoztunk főzés-sütés közben, mivel alig volt valamilyen konyhaeszközünk, így mindent bevetettünk. Amolyan kolis módszereket… Pl. nem volt nyújtódeszkánk, így pohárral és lekváros bödönnel nyújtottuk a tésztát :D

Vagy két óra volt, mire minden elkészült, kitakarítottuk a konyhát, majd összeültünk az 5.emeleti ebédlőben (Nicolas, Sara, Godefroi, Astrid, Manuel, Zoran, Lucia, Verena és én), hogy nekilássunk a pazar vacsorának.

Minden jól sikerült, elénekeltük Nicolasnak oroszul a Happy Birthday to you című dalt, aki nagyon hálás volt, toastot is mondott, majd hozzákezdtünk mindent elpusztítani az asztalról. Vacsora közben átadtuk az ajándékokat (a többiek hokimeccsre vettek jegyet közösen Nicolasnak, de mivel én ekkor még nem voltam itt, így nem is megyek, tőlem egy orosz képeslapot és egy kis magyar stampós üveget kapott, aminek nagyon nagyon örült). 

A szülinap nem is lett volna teljes egy kisebb mennyiségű vodka nélkül (elvégre Oroszországban vagyunk :D), de mivel a kollégiumban tilos alkoholt fogyasztani, így az 5 literes vizes palackba öntöttük át a vodkát :D 
 

Nagyon nagyon jól éreztük magunkat, rengeteg vicces közös fotót készítettünk, és szintén rengeteget beszélgettünk. 

Egész idő alatt orosz (meg persze német) zenéket hallgattunk youtube-ról, tényleg fantasztikus volt :) Úgy örülök, hogy ilyen jó csapat tagja lehetek :)

A legjobb társaság a földkerekségen <3

Szabály szerint éjfélkor bezárják a közös helyiségeket, beleértve a konyhát, az ebédlőt és a társalgót is, itt ekkor van hivatalosan takarodó (természetesen ekkor még senki nem fekszik le :D). Viszont a felügyelő néni meg is jelent éjfélkor, hogy menjünk aludni, de megkértük, hogy ma tegyen kivételt, mivel szülinapozunk. Belement, hogy fél 2-ig nyitva hagyja nekünk az ebédlőt, de addig mindent takarítsunk el (kisebb vodka szag terjengett a helyiségben, de nem szólt érte :D)

Ahogy megbeszéltük, fél 2-ig beszélgettünk, énekeltünk, majd összepakoltunk, és mindent elmostunk a konyhában. Én eléggé elfáradtam ekkorra, tekintve, hogy az elmúlt napokban nem sokat aludtam… fél 2-kor mindenki takarodót fújt, és visszament a saját szobájába. 

Mióta itt vagyok, azt hiszem most jutott először eszembe, hogy mennyire hálás vagyok azért a remek társaságért, nem is tudom, mi lenne velem nélkülük. Örülök, hogy itt lehetek, és része lehetek ennek az élménynek :) <3