Ma sem sikerült a korai kelés, pedig elterveztem, hogy én
majd mennyi mindent fogok csinálni a délelőtt folyamán, Astriddal 11-ig
aludtunk :D
A többiek mondták, hogy a városban utcafesztivál van, ami
annyit tesz, hogy a „Karácsony” névre keresztelt utcának (ул. Рождественская )
ma van az évfordulója. Meg is beszéltük, hogy 3 óra felé találkozunk a koli
előtt, és együtt megnézzük mit is takar az oroszoknál az utcafesztivál.
Nem akartam éhgyomorral elindulni, ki tudja, mikor érünk vissza, így a tegnap vett virslit főztem meg, míg a többiek Sara, az olasz lány vezénylésével pizzát sütöttek (méghozzá orosz pizzát, orosz alapanyagokból, orosz mozzarella sajttal :D). A virsli elég finom lett (pedig ez is külön orosz virsli), és még a ketchup is sokkal finomabb, mint nálunk (kellemes meglepetés volt, hogy paradicsom íze van :) ).
Délután még egy kicsit oroszoztam (ha így jobban hangzik:
leckét írtam :D), majd Astriddal a koli előtt találkoztunk a többiekkel. Nem
gondoltam, hogy ilyen sokan együtt megyünk, én mindig minden információt csak a
szobatársamtól tudok meg, tekintetbe véve, hogy még nem sikerült orosz
telefonszámot szereznem (a többiek ezen beszélik meg mindig a programokat).
15:30 körül 11-en indultunk el (Manuel, Godefroi, Naomi,
Astrid, Sara, Eva, Verena, Claire, Maike, Max és jómagam) a kollégium előtt
lévő buszmegállóba, ahonnan a 90-es busszal utaztunk a belvárosba. Minden
buszon van ellenőr (nem úgy működik, mint nálunk), akinél jegyet kell venni
(csak nála lehet 20 rubelért). A busz nem messze rakott le a ’Karácsony utcától’,
így hamar beértünk a szülinapos utca forgatagába.
Számomra hihetetlen volt az egész. Emberek százai volt az
utcában, a Markin téren (пл. Маркина) árusok tömkelege kínálta a jobbnál jobb,
finomabbnál finomabb árukat.
A tér sarkán felállított szabadtéri színpadon a
nézőket is bevonták a népi játékokba, mindenki színes madzagokat dobált, ami
össze-visszagabalyodott, így senki nem tudott mozdulni. Ez az összetartást
szimbolizálta.
Az utca végéből megjelent egy a város szimbólumát képező
szarvasnak öltözött, gólyalábakon járó ember, miközben a színpadon folyamatosan
(mintha mesélnének) szólt a város története. Fantasztikus élmény volt :)
Miután ennek vége lett, még a téren körbenéztünk, a csapat
félbe is szakadt egy időre a nagy bámészkodás miatt, majd újra egyesülve még készíttettünk
pár közös fotót, majd elindultunk a két városrészt összekötő legközelebbi híd
felé, ahol akárcsak a híres Hollywood felirat, a híd fölé magaslott Nyizsnyij
Novgorod felirata :)
Itt sem maradhatott el a közös fotó, majd a többiek a buszmegálló felé vették
az irányt (a többiek este színházba mentek, én sajnos még nem voltam itt, mikor megvették a jegyeket, de "szerencsére" Astrid, és Eva sem tudott róla, így nem maradtam egyedül).
Miután a többiek felszálltam a buszra, mi Astriddal és Evaval épp az ellenkező irányba indultunk el mint a többiek, a 90-es busszal elmentünk a 'Fantasztika' (Фантастикa) nevű bevásárlóközpontba. (ez a kollégiumtól elég messze van)
Van itt minden, ami szem-szájnak ingere... OBI, Tezenis, Pull & Bear, stb... de ami a legviccesebb volt, hogy van Auchan :D nem is ez benne a vicces, hanem ahogy le van írva cirill betűkkel :) íme:
Miután a többiek felszálltam a buszra, mi Astriddal és Evaval épp az ellenkező irányba indultunk el mint a többiek, a 90-es busszal elmentünk a 'Fantasztika' (Фантастикa) nevű bevásárlóközpontba. (ez a kollégiumtól elég messze van)
Mivel nem vagyunk egyformák, és mindenkinek másra volt szüksége, így miután vettünk nekem Sim-kártyát (igen, jól olvassátok, vééégre van orosz számom :D), szétszéledtünk, és megbeszéltünk, hogy aki kész van, hívja a többieket.
Én nem vettem túl sok mindent, mivel korábban már a SPARban megvettem a főbb élelmiszereket, de a leghasznosabbra, egy asztali lámpára azért beruháztam (a szobában csak egy nagy közös lámpánk van, így lehetetlen tanulni).
Na jó, bevallom...nem tudtam ellenállni a kimérős csokiknak, ami nálunk is van az Auchanban, olyan jól néztek ki, illetve muszáj megkóstolnom a kisszemű török szőlőt is :)
Már 8 óra volt, mire mindannyian megvettük amiért mentünk (Astrid végre vett magának meleg ágyneműt, így talán nem fog megfagyni, illetve vízforralót, amit remélem néha kölcsönvehetek ;) ), majd fáradtan újra felszálltunk a 90-es buszra, ami hazavitt minket.
Meglepően jól aludtunk (mikre nem képes a fáradtság), a szobában eddig nem tapasztalt jó idő volt, még a pulcsimat sem kellett felvennem éjszakára :) (eddig mindig pulcsiban aludtam)
Én nem vettem túl sok mindent, mivel korábban már a SPARban megvettem a főbb élelmiszereket, de a leghasznosabbra, egy asztali lámpára azért beruháztam (a szobában csak egy nagy közös lámpánk van, így lehetetlen tanulni).
Na jó, bevallom...nem tudtam ellenállni a kimérős csokiknak, ami nálunk is van az Auchanban, olyan jól néztek ki, illetve muszáj megkóstolnom a kisszemű török szőlőt is :)
Már 8 óra volt, mire mindannyian megvettük amiért mentünk (Astrid végre vett magának meleg ágyneműt, így talán nem fog megfagyni, illetve vízforralót, amit remélem néha kölcsönvehetek ;) ), majd fáradtan újra felszálltunk a 90-es buszra, ami hazavitt minket.
Meglepően jól aludtunk (mikre nem képes a fáradtság), a szobában eddig nem tapasztalt jó idő volt, még a pulcsimat sem kellett felvennem éjszakára :) (eddig mindig pulcsiban aludtam)
 |
| A felirat magyarul így hangzik: Az élet csodaszép :) (milyen igaz <3) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése